Az atomenergia elhagyása

Németországban a villamosenergia-termelésre használt atomenergia évtizedeken át heves vitákat szított. Sokak számára nehezen megbecsülhető a technológiai kockázat, és ezért tartanak a reaktorszerencsétlenségek embert, természetet és környezetet is érintő lehetséges következményeitől. A csernobili (Ukrajna) szerencsétlenség (1986), amelynek során Németország bizonyos részei is szennyezettek lettek, pontosan ezeket a félelmeket igazolta be. 2000-ben a szövetségi kormány elhatározta, hogy a villamosenergia-előállítás területén teljes körűen felhagy az atomenergia használatával, és átáll a megújuló energiaforrásokra. Az erőművek üzemeltetőivel közösen kötött megállapodás megszabta a fennálló létesítmények működési idejének hatályát, és megtiltotta az új erőművek létesítését.

Mikor állítják le az atomerőműveket?

A német atomerőművek 2022 végéig tervezett teljesítménycsökkentése

2010-ben ezt a szabályozást módosították. A még működő erőművek hosszabb működési határidőt kaptak, hogy hídként szolgálhassanak, amíg teljesen befejeződik az átállás a megújuló energiaforrásokra. A 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai reaktorszerencsétlenség után azonban a szövetségi kormány visszavonta ezt a rendelkezését.
A nagy kockázat miatt az atomerőművek esetében jelentős költségtényezőt jelentenek a biztosítások és a biztonsági mechanizmusok. Az atomenergia használatának megszüntetése ezért gazdaságilag is előnyös.
A német parlament nagy többséggel határozott arról, hogy a lehető leggyorsabban ki kell vonni az atomenergiát a villamosenergia-termelésből. Több erőműnek le kellett állnia a villamosenergia-termeléssel a törvény hatályba lépésével egy időben, a további létesítmények 2022-ig fokozatosan állnak le. Jelenleg még 7 atomerőmű szolgáltat villamos energiát Németországban. Ezek hozzávetőlegesen a német energiatermelés nyolcadát teszik ki.

Hol találhatók atomerőművek Németországban?

leállított és működő létesítmények

legnagyobb éves termelés számokban

az éves villamosenergia-termelés csúcsértékei terawattórában

Az atomenergia-használat kihívásaira legjobban a radioaktív hulladék megfelelő tárolása mutat rá. A lakosság és a környezet védelme érdekében ezt ugyanis hosszú időn keresztül, a bioszférától biztonságosan elzárva kell tárolni. Szakértők véleménye szerint ez akkor sikerülhet a legjobban, ha mély geológiai képződményekben végzik a végső tárolást. Németország saját területén akarja végrehajtani a radioaktív hulladékok tárolását. Ám a végső hulladék tárolására szolgáló helyet megtalálni nem is olyan könnyű. A lakosság a potenciális, vagy már létező tárolókat eddig ugyanis inkább elutasítóan fogadta. Éppen ezért Németország új utat keresett, és a társadalom minden rétegét bevonta a nyílt és tudományosan megalapozott keresésbe. 2031-ig kellene megfelelő helyet találni a hulladék elhelyezésére azért, hogy a különösen magas radioaktivitással bíró hulladék is elhelyezésre kerüljön. Egy ilyen létesítmény a lehető legnagyobb biztonságot kell, hogy nyújtsa egy millió éves időtartamra.
Gyenge és közepes radioaktivitású hulladék tekintetében már létezik ilyen engedélyezett létesítmény. A Konrad nevű tároló üzemeltetésének kezdetét 2022-re tervezik.