Penzbergben, a délnémet kisvárosban, létrejön Németország egyik első napelemtelepe.

A jom kippuri háború (1973. október) nemzetközi olajválsághoz vezetett. Németország országos szinten négy autómentes vasárnapot rendel el, hogy energiát takarítson meg.

Az energiabiztosításról szóló törvény magasabb energiatartalékokat és sebességkorlátozást ír elő a német utakon. A szövetségi kormány tájékoztatási kampányt indít az energiatakarékosságról.

A hőhatás elleni védelemről szóló rendelettel a szövetségi kormány először foganatosít intézkedéseket az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban.

Az Irak-iráni háború kiváltotta a második nemzetközi olajválságot.

Az Enercorn vállalkozás kifejleszti az első modern szélerőmű-sorozatot Németországban.

A csernobili (Ukrajna) atomerőműben súlyos reaktorbaleset következik be. Létrejön a környezetért, környezetvédelemért és reaktorbiztonságért felelős szövetségi minisztérium.

Útra kel az első engedélyezett, napelemmel működő jármű Németországban.

Létrejön az első német szélpark. A Westküste elnevezésű szélparkban 30 berendezés termel áramot.

A szövetségi kormány „1000-tető” programot kezdeményez a napelem modulok támogatására. Kelet- és Nyugat-Németország egyesül. Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) publikálja első jelentését a globális éghajlatról.

A megújuló energiahordozók előnyben részesítéséről szóló törvény arra kötelezi az összes német energiaellátót, hogy vegyen át megújuló energiából származó villamos energiát, forgalmazza azt, és csatlakoztassa be a közhálózatba.

Az ENSZ Rióban tartott Környezet és Fejlődés Világkonferenciája elfogadja a „Fenntarható Fejlődés“ stratégiát.

Piacra kerül Európa első sorozatgyártásban készült elektromobilja.

Berlinben megrendezésre kerül az első Nemzetközi Éghajlatváltozási Konferencia. Megkezdődnek a tárgyalások az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről.

Európa elhatározza, hogy megnyitja az eddig nemzeti és bizonyos felségterületekre korlátozott villamosenergia- és gázpiacait. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza az első közös európai stratégiát a megújuló energiák terjesztéséről.

Elfogadják a Kiotói Jegyzőkönyet az üvegházhatású gázok nemzetközi szintű csökkentése érdekében. 191 állam ratifikálta azóta a megállapodást.

Németország törvényt hoz a villamosenergia- és gázpiacának megnyitásáról.

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza az első közös európai stratégiát a megújuló energiákkal, energiahatékonysággal és éghajlatvédelemmel kapcsolatban. A megújuló energiákról szóló törvény (EEG) hatályba lép, és fontos motorja lesz a megújuló energia terjesztésének Németországban.

A szövetségi kormány elhatározza, hogy kiszáll az atomenergia használatából, egy létesítmény maximális összfutamideje: 32 működési év.

Hatályos lesz az első energiamegtakarításról szóló rendelet, amely az új és meglévő épületek összenergia-hatékonyságával szemben állít elvárásokat.

Európa jóváhagyja a kötelező erejű, az üvegházhatású gázok kibocsátási jogairól szóló kereskedelmet

Időközben 160.000 embert foglalkoztat a megújuló energiaszektor Németországban.

Megkezdődik az európai kibocsátás-kereskedelem. Az összes EU tagállam részt vesz benne.

Az EU jóváhagyja a 2020-as energia- és éghajlatcsomagot, amely olyan kötelező erejű célokat tartalmaz, mint a megújuló energiaforrások kiépítése, éghajlatváltozás-elleni védelem, energiahatékonyság.

Louis Palmer megkezdi világjáró körútját a „solartaxi“-val. A gépjármű kizárólag napenergiával üzemel. Az út 18 hónapig tart.

Németország bevezeti az épületek energiaállapotáról szóló igazolványt: Ez az épületek energetikai minőségéről és energia-felhasználásáról ad tájékoztatást. A megújuló energiákról és hőenergiáról szóló törvény előírja az újépítésű házak tekintetében, hogy a hőenergia előállítására bizonyos százalékban megújuló energiaforrásokat kell felhasználni.

Az energiavezetékek kiépítéséről szóló törvény (ENLAG) felgyorsítja a magasfeszültségű vezetékek engedélyeztetését.

75 állam megalapítja a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökséget (IRENA).

A szövetségi kormány jóváhagyja a 2050-ig terjedő hosszútávú energiaellátási stratégiát is magában foglaló energiakoncepciót. Az EU jóváhagyja az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet. 2021-től minden új épület közel nulla energiaigényű építmény lesz.

A német energiaügynökség nyilvánosságra hoz egy tanulmányt a szükséges villamosenergia-hálózat kiépítéséről, amelynek körülbelül 40%-át megújuló energia teszi ki Németországban.

A Japánban található Fukusimában súlyos atomerőmű-baleset történik. Németország elhatározza, hogy 2022-ig gyorsított formában felhagy az atomenergia használatával a villamosenergia-előállításban.

Mind a nyolc létesítményt azonnal leállítják. Az Európai Bizottság publikálja az „Energy Roadmap 2050“ című dokumentumot Európa energiaellátásáról és a hosszútávú stratégiáról az éghajlat védelmével kapcsolatban.

A dohai Éghajlatváltozási Konferencián meghosszabbítják a Kiótói Jegyzőkönyv hatályát 2020-ig.

Németország elfogadja a szövetségi szükségleti terv törvényt a villamosenergiai-átviteli-rendszer szükséges kiépítéséről.

Németországban megkezdik az első teljesen újonnan fejlesztett elektromos meghajtású autó nagy volumenű gyártását.

Németországban megkezdi működését a világon első ipari volumenű power-to-gas létesítmény.

Németország módosítja a megújuló energiaforrásokról szóló törvényt, amely először tartalmaz éves fejlesztési célokat és sürgeti a piaci integrációt.

Az EU meghatározza a 2030-as energiával és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseit: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését 40%-kal, a megújuló energiaforrások legalább 27%-os részesedését, és az energiafogyasztás csökkentését legalább 27%-kal. Németország jóváhagyja a nemzeti energiahatékonysági akciótervet és megkezdi a 2020-as éghajlatvédelmi akcióprogramot.

27,4%-os részesedéssel a megújuló energiaforrások először lesznek a legfontosabb energiahordozók az energiafogyasztásban Németországban.

Az Európai Bizottság keretstratégiát hoz létre az Európai Energia Unióról, amelynek öt célkitűzése van: ellátás biztonsága, egységes energiapiac, energiahatékonyság, a gazdaság szén-dioxid-mentesítése és energiakutatás.

A Nemzetközi Éghajlatváltozási Konferenciát Párizsban tartják, ahol 195 állam határozza el, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alá szorítja.

November 4-én hatályba lép a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény, miután az első 55 országban a nemzeti parlamentek jóváhagyták azt.

Németország megváltoztatja a megújuló energia támogatását: 2017-től minden technológia számára rendelkezésre állnak pályázati lehetőségek.